Biztonság a sípályán – a FIS 10 szabálya

A síelés szabadságot, kikapcsolódást és rengeteg élményt ad, de a hegyen mindannyian felelősek vagyunk egymás biztonságáért. Egy sípályán kezdők, gyermekek, családok és nagy sebességgel síelő haladók használják ugyanazt a területet. Ezért nem elég, ha valaki jól síel: fontos az is, hogy felismerje a veszélyhelyzeteket, és tekintettel legyen a többi síelőre.

A Nemzetközi Sí- és Snowboard Szövetség (FIS) tíz alapvető magatartási szabályt fogalmazott meg, amelyek a síelők és snowboardosok biztonságát szolgálják. A FIS 10 síelési szabály bemutatja, hogyan előzhetjük meg a baleseteket, és hogyan közlekedhetünk felelősen a sípályán.

A szabályok hivatalos leírását a FIS síelőknek és snowboardosoknak szóló magatartási szabályzatában is megtalálod.

I. A FIS 10 szabálya röviden

1. Mások veszélyeztetésének tilalma

Minden síelőnek és snowboardosnak úgy kell viselkednie, hogy ne veszélyeztesse és ne sértse meg a többi pályahasználót.

2. Sebesség és a síelés módjának megválasztása

Mindenki a tudásának, a terepnek, a hó- és időjárási viszonyoknak, a látási viszonyoknak és a pálya forgalmának megfelelő sebességgel síeljen.

3. A haladási irány megválasztása

A hátulról érkező síelőnek úgy kell megválasztania az útvonalát, hogy ne veszélyeztesse az előtte haladót.

4. Előzés

Előzni felülről, alulról, jobbról és balról is lehet, de minden esetben elegendő helyet kell hagyni a megelőzött síelőnek a mozgáshoz.

5. Elindulás, belépés a pályára és keresztirányú mozgás

Elindulás, megállás utáni újraindulás vagy a pályára való belépés előtt fel és le is körül kell nézni, és meg kell győződni arról, hogy a mozgásunkkal nem veszélyeztetünk másokat.

6. Megállás a pályán

Kerülni kell a megállást szűk, beláthatatlan helyeken. Ha valaki elesik, és sérülés nélkül képes rá, a lehető leghamarabb húzódjon biztonságosabb helyre.

7. Gyalogos fel- és lehaladás

Aki síléc nélkül gyalogosan halad felfelé vagy lefelé a pályán, annak a pálya szélén kell közlekednie.

8. Jelzések és pályajelölések betartása

Minden síelőnek és snowboardosnak be kell tartania a pályajelzéseket, figyelmeztetéseket és útbaigazító táblákat.

9. Segítségnyújtás baleset esetén

Baleset esetén minden pályahasználó köteles segítséget nyújtani a lehetőségeihez és képességeihez mérten.

10. Azonosítás baleset esetén

A balesetben érintett személyeknek és a tanúknak is meg kell adniuk egymásnak az azonosításukhoz szükséges személyes adatokat.

II. Mit jelentenek ezek a szabályok a gyakorlatban?

1. A sebesség nem bizonyítja a tudást

Síoktatóként sajnos gyakran látom, hogy egyesek kontroll nélkül, szinte „zombiként” száguldanak lefelé a pályán. Nem mérik fel megfelelően a forgalmat, nem hagynak elég helyet a többi síelőnek, és sokszor csak akkor veszik észre az előttük haladót, amikor már alig marad idejük reagálni.

A gyors síelés önmagában nem probléma, ha a síelő képes uralni a mozgását, és a körülmények is megfelelőek. A gond akkor kezdődik, amikor valaki gyorsabban halad annál, mint ahogyan biztonságosan meg tud állni vagy irányt tud változtatni.

A saját sebességedet mindig ahhoz igazítsd, amit ténylegesen belátsz, és ami előtt még biztonságosan meg tudsz állni.

 

A biztonságos síelés alapjait könnyebb tapasztalt oktató segítségével elsajátítani. A megfelelő technika, a sebesség helyes megválasztása és a veszélyhelyzetek felismerése mind hozzájárulnak a pályán való biztonságos közlekedéshez. Olvasd el azt is, miért fontos a síoktatás.

 

2. A fentről érkező síelőnek kell (kéne) vigyáznia az előtte haladóra

Ez az egyik legfontosabb szabály, amit minden síelőnek meg kellene értenie. A lejjebb haladó síelőnek általában nincs lehetősége arra, hogy folyamatosan hátrafelé figyeljen. A hátulról érkező síelőnek kell úgy megválasztania az útvonalát, hogy elkerülje az ütközést.

A gyakorlatban azonban nem indulhatunk ki abból, hogy mindenki ismeri és be is tartja ezt a szabályt.

Én ezért azt szoktam javasolni, hogy figyeljünk tudatosan a körülöttünk haladókra, különösen a felülről nagy sebességgel közeledő síelőkre. Ha azt látjuk, hogy valaki kontroll nélkül közelít, inkább lassítsunk, vagy ha a helyzet megkívánja, álljunk meg biztonságos helyen, és várjuk meg, amíg elhalad.

Néha egy-két perc várakozás sokkal jobb, mint egy egész síelést tönkretevő ütközés. Ha felszabadul a pálya, nyugodtabban és nagyobb biztonságban folytathatjuk az utunkat.

Ne bízzuk a saját testi épségünket kizárólag arra, hogy mások betartják-e a szabályokat!

3. Előzéskor mindig hagyj elegendő helyet

Az előzés nemcsak azt jelenti, hogy elférünk valaki mellett. A másik síelő bármikor kanyarodhat, eleshet vagy megváltoztathatja a mozgásának irányát.

Ezért előzéskor elegendő helyet kell hagyni neki, és nem szabad olyan közel elhaladni mellette, hogy egy kisebb, váratlan mozdulat is ütközéshez vezessen.

Különösen figyeljünk a gyermekekre és a kezdőkre, akiknek a mozgása kevésbé kiszámítható lehet.

4. Elindulás előtt nézzünk körül!

Ha megálltunk pihenni, fényképezni vagy megvárni valakit, ne induljunk el automatikusan. Előbb nézzünk fel és le a pályán, mérjük fel a forgalmat, és csak akkor induljunk, amikor biztonságosan becsatlakozhatunk.

Ugyanez érvényes a pálya keresztezésére is. A hirtelen elindulás vagy a másik síelő elé történő váratlan besorolás súlyos balesethez vezethet.

5. Hol álljunk meg?

A pálya közepén, egy kanyar mögött vagy egy szűk, beláthatatlan szakaszon megállni veszélyes. A felülről érkező síelő nem feltétlenül látja időben az ott tartózkodót.

Ha pihenni szeretnénk, húzódjunk a pálya szélére, lehetőleg jól belátható helyre. Ha elesünk, és nem sérültünk meg, a lehető leghamarabb hagyjuk el a veszélyes szakaszt. Sérülés esetén viszont ne kockáztassunk további sérülést csak azért, hogy elmozduljunk.

III. Baleset Obertauernben – így kérjünk segítséget!

Obertauernben a helyi gyakorlat szerint a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás, ha a balesetet jelentő személy – amennyiben biztonságosan meg tudja tenni – lesíel a legközelebbi felvonóállomáshoz, és azonnal jelzi a történteket a felvonó személyzetének. Ők meg tudják tenni a szükséges intézkedéseket, és értesítik a hegyimentőket.

A bejelentéskor mondd el pontosan:

• melyik pályán történt a baleset;

• a pálya melyik szakaszán történt, és melyik felvonó van a közelben;

• hány sérült van;

• mi történt, és milyen sérülés gyanúja merült fel;

• ha lehetséges, a pálya szélén található jelzőtábla számát is.

Ha többen vagyunk a helyszínen, osszuk meg a feladatokat: valaki maradjon a sérültnél, másvalaki pedig értesítse a felvonó személyzetét.

Ha egyedül vagyunk a sérülttel, ne hagyjuk magára csak azért, hogy lemenjünk a felvonóhoz. Kérjünk meg egy másik síelőt, hogy vigye el a hírt. Ha a sérült állapota súlyos, a helyszín nem közelíthető meg biztonságosan, vagy nem tudjuk időben elérni a felvonó személyzetét, hívjuk közvetlenül a segélyhívót.

Ha síoktatóval síelsz, neki is jelezheted a balesetet: a helyi eljárás ismeretében segíthet a felvonó személyzetének értesítésében. Súlyos sérülés gyanúja esetén azonban ne késleltesd a segítségkérést azzal, hogy kizárólag az oktatódra vársz.

1. Biztosítsuk a baleset helyszínét

Elsőként figyeljünk arra, hogy a sérültet és a segítőket ne sodorja veszélybe egy újabb ütközés. Ha ezt biztonságosan meg tudjuk tenni, a baleset fölött, megfelelő távolságban helyezzünk el keresztbe állított síléceket figyelmeztető jelzésként. Ez nem helyettesíti a mentők értesítését, és csak akkor végezzük el, ha közben mi magunk sem kerülünk veszélybe.

Ha a pályán nagy a forgalom, ne álljunk a síelők útjába, és ne próbáljuk saját magunkat veszélybe sodorva megakadályozni az összes közeledő síelőt. A legfontosabb, hogy a veszélyhelyzetet jelezzük, és a segítség érkezéséig a sérült mellett maradjunk, ha ez biztonságosan megoldható.

2. A sérült ellátása – mit tehetünk biztonságosan?

Az alábbiak az elsősegélynyújtás általános alapelvei, nem helyettesítik a képzett mentők vagy egészségügyi szakemberek ellátását.

• Szólítsuk meg a sérültet. Próbáljuk megállapítani, hogy reagál-e, és figyeljük a légzését.

• Ne mozgassuk szükségtelenül. Esés vagy ütközés után gerinc-, nyak- vagy fejsérülés is előfordulhat. Ha ilyen sérülés gyanúja áll fenn, ne ültessük fel és ne próbáljuk felállítani. Csak közvetlen veszély esetén mozdítsuk el, illetve akkor, ha az életmentő ellátás másként nem végezhető el.

• Ellenőrizzük a légzést. Ha a sérült nem reagál, és nem lélegzik normálisan, azonnal kérjünk sürgős segítséget, és kezdjük meg az újraélesztést, ha tudjuk, vagy kövessük a segélyhívó utasításait.

• Erős vérzés esetén alkalmazzunk közvetlen nyomást a sebre, amennyiben ez biztonságosan megtehető.

• Óvjuk a kihűléstől. Takarjuk be a sérültet, például mentőfóliával vagy meleg ruhával, és maradjunk mellette a segítség megérkezéséig.

• Ne vegyük le rutinszerűen a sisakot, és ne próbáljuk a sérült végtagot helyretenni. A sisak eltávolítása vagy a sérült mozgatása csak akkor indokolt, ha az életmentő ellátáshoz szükséges, és lehetőleg képzett elsősegélynyújtó végzi.

• Ne adjunk enni vagy inni a súlyosan sérült személynek, különösen, ha eszméletzavar, komoly sérülés vagy sürgős orvosi beavatkozás lehetősége áll fenn.

A legfontosabb, hogy ne próbáljunk olyan beavatkozást végezni, amelyhez nincs megfelelő tudásunk. Maradjunk a sérült mellett, tartsuk biztonságban a helyszínt, és kövessük a mentők vagy a segélyhívó utasításait.

3. Ne feledkezzünk meg a baleset résztvevőiről és a tanúkról!

Ütközés után ne induljunk tovább úgy, mintha semmi sem történt volna. A FIS szabályai szerint a balesetben érintetteknek és a tanúknak is meg kell adniuk egymásnak az azonosításukhoz szükséges adatokat.

Ha lehet, jegyezzük fel a baleset pontos helyét, időpontját, az érintettek adatait, valamint a tanúk elérhetőségét. A tanúk jelenléte és elérhetősége különösen fontos lehet, ha később tisztázni kell, hogyan történt az ütközés.

Kérjük meg a másik felet, hogy működjön együtt az adatok cseréjében, és várja meg a mentőket vagy az illetékes hatóságot, ha szükséges. Ne próbáljuk erővel visszatartani.

IV. A legfontosabb üzenet

A sípályán nem vagyunk egyedül. Egyetlen rosszul megválasztott kanyar, egy kontrollálatlan előzés vagy egy beláthatatlan helyen történő megállás mások testi épségét is veszélybe sodorhatja.

Nem kell mindenáron elsőként leérni a hegyről. Nem kell minden helyzetben a legnagyobb sebességet választani. A jó síelő nemcsak a saját mozgását uralja, hanem felismeri azt is, mikor kell lassítani, várni vagy más útvonalat választani.

Síeljünk úgy, hogy mi is élvezzük a hegyet, és mások is biztonságban élvezhessék!

Tájékoztató: ez az oldal a FIS síelési magatartási szabályainak közérthető összefoglalását és általános elsősegély-alapelveket tartalmaz. Vészhelyzetben kövessük a helyi felvonó személyzetének, a hegyimentőknek és a segélyhívó szolgálatnak az utasításait.